Egy lakásvásárlás bonyodalmai,  tolókocsisként...
  és persze ami utána jön


Hozzáadás Netvibeshoz

HASZNOS HOLMIK

Akadálymentesítés
Linkgyűjtemény
Tervezési segédlet
Tervezési ajánlások, esettanulmányok
Akadálymentesítési támogatás

Ingatlan-portálok
Linkgyűjtemény
Index lakásportál
Origo

Hitel
Linkgyűjtemény
Lakáshitel ABC

Lakberendezés
hg.hu
Compact living


AZ asztalos

Artera Studio

Lakásszervíz, ingatlankarbantartás
A-tól Z-ig


Lakók fóruma


Egy csepp olasz hangulat
tIJ.Bp

Toscana-kert


No problem land
egy hét Marokkóban



Most talán van értelme feltenni a kérdést, magamnak, vagy a soha ki nem ismerhető sorsnak (kedvelt művésznevén: vak véletlen) hogy hol is leszek bő egy, vagy legyünk pesszimisták, másfél (izé, két?) év múlva. A választ persze nem tudom, úgy túl egyszerű is lenne, és én talán még soha semmit nem csináltam az életben egyszerűen. Azt meghagyom másoknak. Költözni szeretnék. Sőt, akarok. Sőt, fogok is. /2005 októbere/


Társasági élet:

The Italian Job
Mimke
Nelly
Pazzo
Gus

Blog etikett

Google
Web blog
Who links to me?
kíváncsi

A legolvasottabbak:

 

 

2009. november 18., szerda      Főoldalra ajánlom!

 
Valószínűségszámítás

Egyszer régen 31 éve a Sabin cseppnél nekem már sikerült belekerülnöm a statisztikai hibaszázalékba, a nagyon ritka mellékhatás kategóriába. Mennyi is az esély? 1: 100 000 táján valahol.

H1N1-nél nagyon ritkán (1:10 000-nél nagyobb arányban) vasculitis (érgyulladás) átmeneti veseérintettséggel, encephalomyelitis (az agy és és a gerincvelőt érintő gyulladás), ideggyulladás, és Guillain-Barre szindróma, azaz a végtagoktól a test felé terjedő zsibbadás, fájdalom, bénulás végső esetben légzésbénulás léphet fel.

Kétszer csak nem szívhatok ekkorát :)


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!



 

2009. november 15., vasárnap      Főoldalra ajánlom!

 
Egerek, illusztálva

Érdekes, hogy egy nap alatt is mennyire felfedezhetőek viselkedésbeli eltérések a két egerentyű között. Drazsé a kisebb, fiatalabb, és aktívabb. Zörejre ő moccan először, kézbe még nem mászik, de aktívabban szimatol. Chaplin, na ő is pár hetes még csak, ha elindul, izeg-mozos és fut mint a villám, de mégis nyugisabb, visszafogottabb. Vajon a minimális korkülönbség teszi, vagy tényleg más a jellemük?

És igen, lehet tippelni: ki bújik meg a bal sarokban, és ki ugrabugrál?


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!



 

2009. november 14., szombat      Főoldalra ajánlom!

 
Párhuzamok és egerek

Felfedezek ám bizonyos párhuzamokat -  vagy inkább ismétlődő mintákat az életemben.

Jó 3 éve a lakással nyüglődtem, és lett egy hörcsögöm.

Most a kocsival nyüglődök, és lett két mongol futóegerem. Chaplin és Drazsé – itteni fotó majd, ha egy helyen lesznek az egerek, a fényképező meg a természetes fény (terráriumot nehéz  fényképezni.)

A lakás összejött.

Tán a kocsi is össze fog, még ha nem is mindjárt kettő.

És nem is vagyok babonás.


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!



 

2009. november 13., péntek      Főoldalra ajánlom!

 
Bonyolult

Néha elgondolkodom, vajon mi lenne, ha valami véletlenül simán és egyszerűen menne. Furcsa, szokatlan érzés lenne, előfordulásának valószínűsége vetekszik a jótündér felbukkanási esélyeivel. Aztán rájövök, hogy így 32 évesen tán nem is kéne már hinni a mesékben.

Voltunk ma a Tatai úti Otto Bockban. A B600-as kocsi az állatorvosi ló – az összes létező kiegészítő rá van szerelve. Vagyis majdnem az összes, azt mondta emberke, jár hozzá ajándékba egy távirányítós kisautó, azt nem láttam. Az árukapcsoláson viszont jót röhögtem.

Az ülés miatt sajna nem volt teljesen mérvadó semmi sem – 38 a legkisebb, nekem az kéne, ez meg volt kb 50-es. Amit lehet, átraktak, de így is Lilliput feeling – vagy mint az ágy szélén ülő csaj a Supradim reklámban. Elvesztem benne, na.

De persze nem vagyok elveszett ember, így csakazértis fellifteztem az üléssel. Jó érzés volt majdnem szemmagasságban lenni álló emberrel. Aztán másik két kocsit is ki kellett próbálni – az egyik, amíg a leghátsó sarokban parkolt, úgy tűnt, kisebb üléssel rendelkezik. Kiszedve persze kiderült, még az is nagy, de legalább átrendeztük a fél  boltot. (Álmaim kerekesszék boltja olyan mint egy ruhabolt, vannak benne kocsik minden méretben, és fel/ki lehet próbálni. Na jó, minden konfekció méretben, egye fene.) A harmadik kocsit meg a kihajtható vezérlőpanel miatt kellett kipróbálni. Praktikus feature, bár komoly karmunkát igényel.

Aztán persze felmerültek problémák, a kocsi alap magasságát illetően, így most visszajelzésekre várok, hogy mi kombinálható mivel, mi milyen magas ill inkább alacsony tud lenni – és persze hány éves a kapitány.

És azt is megtudtam, hogy egy 12 éves gyereknek megadta az OEP a B600-ast, levegőfúvásos irányítással. Ehhez csak az kellett, hogy kitörje a nyakát, úgy, hogy elvben nem is élhette volna túl, de bizti elfelejtettek neki szólni, így túlélte. Nyaktól lefele mozgásképtelen, lélegeztető gépre van kötve állandóra. De mentálisan ép, és ezzel a kocsival tud közlekedni.

Mindig arra jutok, hogy minden bonyodalom ellenére milyen rohadt kurva mázlista vagyok én alapvetően, amiért csomó dolgot meg tudok csinálni egyedül. Levegőt venni, pl.

Mert ez sem alap mindenkinek.


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!



 

2009. november 10., kedd      Főoldalra ajánlom!

 
Új kocsi, köv. fejezet

Voltam ma az OORI-ban. Vegyes profilú mozgásszervi osztály, új épület, egész korrekt, sokat szidott magyar egészségügyhöz képest színvonalas, legalábbis nélkülözi a kórházak alap nyomasztó jellegét, nem egyen zöld vagy fehér csempés a fal, megkockáztatom, még belsőépítész is dolgozott az épületben.

Vittem olvasnivalót, így alig 2 órát kellett várni a megbeszélt időhöz képest, ez is jó.

De el nem intéztem még semmit.

Otto Bock 2 telephelyen van. Az egyiken van egy b500-as kocsi, normál üléssel, a másikon b600-as, recreo üléssel (ami kb 600.000 Ft, csak az ülés) Nem vagyok nagy igényű, jó a normál ülés, tényleg, kipróbáltam ma. De a b600-ast szeretném, ami ugye a másik helyen van,  így pénteken oda is mehetünk. Lehet, hogy bennem van a hiba, de többmilliós tételű dolgot, amik évekig fogok használni, nem merek prospektus, net és youtube filmek alapján még rendelni se (nem hogy részben fizetni is) Inkább futok még egy kört.

A kocsi egyedi méltányossági kérelemmel lesz, OEP kasszát figyelembe véve tuti átcsúszik jövőre, de hátha, hátha, hátha. Kérek sok sok drukkolást (alternatív megoldásként illetékes helyen dolgozó ember is jöhet, aki dönt a kérdésekről. Vészmegoldásként kb 1.5 millió forintot is elfogadok:) )

A kórház viszont egyben oktató kórház is, így életem ismét humorosan alakult. Főorvosnő, kihez mentem, behívta a két rezidenst - hisz van egy érdekes eset, akit érdemes megnézniük. 2 csaj be is jön, illemtudóan leül. Főorvosnő elkezd ismertetni egy korábbi esetet, akit szintén nem láttak, ötvenes nő, nem mozgó felkarral, latin részletek... mit gondolnak, mi a baj, mit vizsgálnának. A helyzet emlékeztet a dr. House differenciáldiagnózisos jeleneteihez, csak nincs tábla. 2 csaj néhány kör alatt kitalálja a diagnózist, én is megállom, hogy csak néha szóljak közbe. Majd főorvosnő rám tér. Paciensen megfigyelhető az izomsorvadás elsődleges tünetein túl kialakult súlyos gerincferdülés is, illetve az azt stabilizáló műtét, melyet 92-ben végeztek,  íme a heg. (Pulóver felhúzós akrobatamutatvány részemről.)

 - És mit gondolnak, ilyen kórképpel a paciens mit csinál egész nap? – kérdi főorvosnő.

- Ül - közli az egyik rezidens azonnal, ékes bizonyítékául annak, hogy mennyire érdemes 6 hosszú éven át koptatni az orvosi egyetem padjait. Próbálok halkan és kulturáltan vinnyogni a feltörő röhögéstől, korlátozott sikerrel. Főorvosnő jó pedagógus módjára próbálja rávezetni tanítványát valami precízebb válaszra.

- Na jó, de azon túl? - szól a mentő kérdés.

- Tanul...? - kérdezi másik rezidens, kissé bizonytalanabbul. Itt belőlem is előtör a valaha rég elvégzett tanárképző.

- Várjon, segítek, 32 éves vagyok - mondom.

- Dolgozik? -  kérdi reménykedően az első rezidens.

- Bingo! - csúszik ki a számon reflexszerűen, és mind örülünk, nagyon. Majd a főorvosnő ismerteti az elektromos kerekesszék felírásának szükséges kritériumait -  járásképtelenség, önhajtós székhez túl gyenge karok, olyan életkörülmények, melyek indokolttá teszik az elektromos kocsit. Szóval, ilyen esetben felírunk elektromos kocsit búcsúmondattal útjára bocsájtja a 2 megszeppent rezidenst, majd fél óra adminisztrálás után elrobog egy negyed órája tartó megbeszélésre, otthagyva engem az asszisztenciának. Persze nem lett meg minden papír, így ez is lesz még egy kör.

 

Mondtam már, hogy szép az élet?


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!



« Elejére 1 2 3 4 5 6 Végére »